Integráció
Integráció és Konduktív nevelés
Ép és enyhén mozgássérült gyermekek együttnevelése
A Pillangó Keresztény Óvoda egy integráló óvoda, ahol a nevelés bibliai alapelveken nyugszik. Ki mástól tanulhatnánk meg jobban Isten és egymás szeretetét, elfogadását, ha nem az Úr Jézustól? Mi az óvodai beilleszkedés és befogadás során erre támaszkodunk. Ép mozgású és központi idegrendszeri sérült (enyhén mozgássérült) gyermekek együttnevelése zajlik, nap mint nap. A mozgássérült gyermekeknek lehetősége van, hogy együtt játsszanak társaikkal, tanuljanak tőlük, ép társaik pedig korai életkorban toleránssá válnak, és természetessé válik számukra egymás segítése és elfogadása. Mindezen folyamatokban meghatározó szerepe van a gyermekeket nevelő konduktoroknak, óvodapedagógusoknak, az őket körülvevő környezetnek.
Pető módszer
A mozgássérülésért a központi idegrendszer összerendezetlensége a felelős, a konduktív pedagógia (Pető módszer) szerint azonban az idegrendszer képes új kapcsolatok kialakítására, amely egy tanulási folyamat megfelelő irányításával létrehozható. Óvodánkban a mindennapos mozgás és komplex óvodai tevékenységek mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek a szakértői bizottság által előírt óraszámnak megfelelően konduktív fejlesztésben részesülnek.
Konduktív fejlesztés
A konduktív fejlesztés általában kiscsoportban zajlik, kihasználva a ezen pedagógiai módszer egyik legfontosabb összetevőjét, a csoporthatást. Alkalmanként egyéni foglalkozás formájában történik. Ilyenkor játszva, az adott óvodai heti témához kapcsolódva, körülbelül 30 percen keresztül kiemelten tanulják a gyermekek a nagymozgások és a finommozgások időbeli és térbeli összerendezését, fejlődik egyensúlyérzékük, fejlődnek szenzomotorikus képességeik, kommunikációs képességeik és kognitív képességeik. Ezek az alkalmak tehát fontos részét képezik a gyermekek teljes személyiség fejlesztésének. Ezen fejlesztéseket, az óvodában dolgozó konduktorok végzik, akik tudatos, tervező munkával készülnek, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, egyéni céljait. Az év során, ahogy a gyermekek fejlődnek, ezek a célok átalakulnak, változnak, ennek következtében folyamatos megfigyelő és tervező munka folyik. Mindezen komplex tanulási tevékenységek persze a gyermekek számára játéknak tűnnek, amely az óvodás gyermekek legfontosabb tevékenysége. Ezekben a folyamatokban a mozgások koordinációja során tapasztalt öröm, és sikerélmény biztosítja a motiváltságot, így nem csoda, hogy a gyermekek önként jelentkeznek, mikor eljön a napirendben a konduktív fejlesztés ideje.
Gyakorlati alkalmazás
A nap során a gyermekeknek lehetősége van alkalmazni, mindazt, amit a konduktív fejlesztésen elsajátítottak. Micsoda öröm tud lenni az önállóság! A cipő felvétele, a kabát zip-zárjának felhúzása. Vagy gondoljunk csak a naposi feladatokra, mikor társaikat az SNI-s gyermekek tudják segíteni. Igaz kicsit lassabb tempóban, de egyszer csak észrevesszük, hogy már megy a kancsóból pohárba öntés, úgy, hogy egy csepp sem megy mellé, két kézzel fogják a poharat vagy a tányért terítéskor, figyelmeztetés nélkül. A mindennapos mozgás során, már nem kell megpihenniük fogócska közben, sőt a sorversenyben is örömmel vesznek részt. A kezdeti firka rajzocskák átalakulnak szép színes kivehető figurákká és ábrákká, megszeretik a gyurmázást, azok a lapos valamik és tojások egyre inkább hasonlítanak egy gömbre… És még sorolhatnánk ezeket az apró sikereket, amik számunkra kis alapvetőnek tűnnek, de sajátos nevelési igényű kisgyermekeink kemény munkával dolgoznak ezekért a természetesnek vélt mozdulatokért nap mint nap. Példát mutatva ezzel az őket körülvevő világnak kitartásból, akaraterőből, győzni akarásból és vidámságból. Sokat tanulhatunk mi is tőlük! Kis hőseinket megtisztelve kezdhetnénk egymás megbecsülésével, elfogadásával és értékelésével, ezt követve, pedig megtanulhatnánk értékelni a kis dolgokat. Járjunk hát nyitott szemmel, bátorítsuk és segítsük egymást! Talán így egymást szeretve és elfogadva, közénk érkezik a mennyország, úgy, hogy észre sem vesszük.